rightitem

Lipica open 2015

Március 6.-án Pénteken indultunk útnak egy autónyian Szlovénia és az idei Lipica open helyszíne felé. Pvsk-s résztvevők: Pataki Virág, Pataki Réka, Pataki Gábor, Pavlovics Gábor és én. Hamar oda is értünk Postojnára, ahol így kényelmesen belefért a takarodó előtti időbe egy óra futás és a vacsora. A város közepén magasodó hegy, tetején az erőddel igencsak megváltozott. A két évvel ezelőtti vihar okozta pusztításokat felszámolták, és kitakarították az erdőt, így az a nagyon kevés állva maradt de megcsonkított fa nem igazán takarja a dombot. Este tanulmányoztuk a régi térképet, és igyekeztem okos dolgokat, tanácsokat mondani a többieknek, melyeket sajnos nekem sem sikerült megfogadnom. 

A terep ugyan olyan, mint a tavalyi, sok-sok szikla, karrmező mindenhol. Fentebb látható egy első napi térképrészlet a pályámból. Személy szerint kicsit féltem ettől a versenytől, mert ez volt az első az évben, majdnem négy hónap után, ráadásul azonnal egy ilyen környezetben. 

Rengeteg kisebb hibát vétettem a pontok 80%-ára. Hezitálások, irányhibák, megállások valamint keveset néztem a térképet. Nem is lehetett olyan gyakran, ha talpon akart maradni az ember a sziklák hátán, ami nekem a tavalyival ellentétben sokkal jobban ment, nem féltettem rajtuk a bokámat (azért, mert az új, szélesebb és vastagabb talpú Icebug szögesemet használtam, amit persze neméppen erre találtak ki de tökéletes volt!), gyors voltam, és ennek nagyon örültem!!! A nagy örömködés közepette nem ártott volna rápillantanom a térképre is... Nem voltam felkészült, nem volt még a zsigereimben, hogy is kell csinálni a tájfutást, mintha a tél alatt kicsit elfelejtettem volna. Sebaj, lesz miből tanulnom. Íme a legnagyobb hibám: 

Röviden kielemezve a helyzetet: Az átmenet felénél a két töbör között átfutva épp megelőztem egy előttem induló versenyzőt és épp hatpercesen belüli iszonyatos tempóban hasítottam a halálos sziklák között és éreztem, mennyire király vagyok, mert ő alig tudott maga elé botladozni (ez a szöges azért volt jó, mert a sziklák élei nem nyomták meg a lábamat, nem is éreztem azokat). Ekkor egy kicsit eltértem az iránytól, és mikor odaértem a töbörhöz nem értettem, mi van. Nem értettem, hogyan lyukadhattam ki a 13-astól északkeletre lévő töbör keleti oldalán, és nem értettem, miért áll minden hatvan fokkal elforgatva. Sebaj, engem ez a hatvan fok sem zavart!!! Annak ellenére, hogy onnan, ahová véltem magam, hatvan fokkal eltérő irányba kellett volna indulnom a 13-as töbréhez... elindultam és befutottam a térkép széléhez közel eső töbörbe. Itt úgy döntöttem, visszamegyek oda, ahol tudtam, hol vagyok. 3 perc hiba... persze azt is megtanultam, hogy a jelleghatár fekete pöttyei messzebb szoktak lenni egymástól! Butaság volt, elvette a kedvemet. 

Az első nap csak Pavlonak sikerült jól, aki le tudta nyomni Tove Alexanderssont a pálya végén, esélyt sem hagyva neki. :) Mikor beértem, mondták a lányok, hogy Réka elesett a pályán, éshogy be fogják hozni, már kimentek érte. A verseny utáni pár óránk kórházak keresésével zajlott.

Rékának kiugrott a könyöke. Erről biztosan szívesen mesél majd ő, jobbulást kívánok neki. Úgy tudom, egy héten belül el is kezdhet futni. A tengerparti Izolai kórházhoz közeli pizzériában vacsoráztunk és először ettem tintahal fejet. 

A második nap... Azt határoztam el, hogy nyomni fogom, ahogy tudom, és nagyon odakoncentrálok! Ez nagyjából az első átmenet végéig tartott, ahol körülbelül 1:20-as hibámat kezdtem el. Sajnos nem pontközeli hiba vagy egy parányi iránytévesztés volt, ami miatt elkerültem a pontot... 

Mikor a 18-as magasságában voltam, akkor is regisztráltam magamban, hogy igen, ez egy óriási töbör, amit én az átmenet elején még dombnak véltem, annak ellenére, hogy két éve ugyanitt futottunk. Mire a két töbör közt futottam át, az agyam már visszaváltott az eredeti elképzelésre, miszerint az egy domb, így a domb oldalában kell keresnem a pontot, ami jobbra tőlem lejt. Mikor a vastag úton futottam felfelé, azt gondoltam, még a nyeregből futok a pont irányába... csak egy tájolóra pillantás kellett volna. Ez a hiba rányomta egy kicsit a bélyegét a versenyemre, egy perccel később, már a hármas pontra végeztem az újabb egyperces hibámat. További elemzésekbe és az eredmények felsorolásába a saját és a többiek érdekében nem szeretnék belemenni. :/ Remélhetőleg mindenki egy tanulságos versenyről tért haza! :) A térképeket megtaláljátok a Lipica open honlapján: http://www.lipicaopen.com/    Az eredményeket pedig itt: http://www.orienteeringonline.net/CompetitionBasicInfo.aspx?CompetitionID=1829

Jó felkészülést a következő versenyekre!

mate