CEYOC 2016

2016. április 1.-jétől 3.-áig tartották a CEYOC-ot (Central European Youth Orienteering Cup / Közép-Európai Fiatalok Tájfutó Kupája) Csehországban első alkalommal. Ezen 5 ország (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Németország) kategóriánként 6-6 versenyzője vehetett részt. A verseny két napból állt, egy középtávból és egy váltóból, de előző nap, pénteken már rendeztek egy sprint futamot is a kísérő versenyen, amin mi is elindultunk, ezért pénteken már hajnalban indultunk Pécsről. A PVSK-ból öten vettünk részt: Szuromi Mátyás, Hanga, Áron, Pataki Réka, és jómagam (Gyenizse-Nagy Balázs).

Fél egy körül értünk oda, de amikor Zsebe Isti és Gera Tibi bementek a megjelölt versenyközpontba, senkit nem találtak ott, annak ellenére, hogy a „0” idő 3 órára volt kiírva. Mivel nem volt jó idő, a legtöbben bent a kocsikban gubbasztottak, amíg kiderült, hogy eltolták 4 órára a rajtot, ráadásul az egész magyar csapat kimaradt a rajtlistából, így mindenki csak 5 óra után rajtol.
A sprint terep egy park volt, egy-két házzal Teplice nad Bečvou-ban. Nem sok technika, és útvonalválasztás volt benne, az egész pályát egy átmenetre élezték ki, mint később kiderült szinte az összes kategóriában ugyanarra. Számomra nem sikerült nagyon jól, a végén a befutópontra hibáztam egy nagyot, kb. 40 mp-t.
A szállás Hranicében volt, egy iskola tantermeiben, a reggeli és a vacsora is az ottani menzán zajlott le. A zuhanyzással voltak nagyobb bajok, mert összesen egy zuhanyzó volt az 150-200 embernek, 5 zuhanyrózsával, ráadásul a meleg víz csak a leggyorsabb 10-15 fő kiváltsága volt.
Szombaton rendezték a középtávot Hranice mellett. A terep egy lapos, szabdalt, részletgazdag erdő volt. A pálya elején kellett egy 3-4 átmenet, mire hozzászoktam, így az első 4 pontig kaptam is 3 percet. Utána kezdtem belelendülni, de azért még később is becsúszott néhány kisebb-nagyobb hiba. Elsőre viszonylag elégedett voltam teljesítményemmel, de amint megkaptam az eredményem, rögtön eltűnt a futásom iránti lelkesedésem.
Ennek ellenére voltak, akiknek jól sikerült: Szuromi Hanga D16-ban míg Jónás Feri H16-ban a harmadik helyet szerezte meg, a legjobb hatba még D18-ban Vékony Vanda és Pataki Réka, H16-ban pedig Bujdosó Zoltán tudott bekerülni.
Verseny után a szálláson kielemeztük kategóriánkénti csoportokra bontva a pályákat, majd este aki akart, elmehetett a helyiek által szervezett diszkóba a sportcsarnokba.
Vasárnap következett a váltó. Ezek összeállítását részben a középtáv eredményei határozták meg. Minden kategóriában 2-2 váltót lehetett indítani, amit mi ki is használtunk. A célterület Helfštýn kastélyában volt kialakítva, ezen egyszer átfutáskor mentünk át, illetve egyszer befutáskor mentünk be, így kétszer is meg kellett mászni a hegyet, amin állt.
A tömegrajtot a kastély előtti tisztáson alakították ki. Én első futó voltam, így számomra onnan indult a verseny, a váltás már bent a kastélyban volt. A tegnapi nap alapján a kettes csapatba kerültem, így kisebb teher volt a vállamon, de így is izgultam rendesen. Az egyes pontok viszonylag közel voltak egymáshoz, úgyhogy a mezőny nagyon együtt maradt odáig. Számomra utána kiderült, hogy csak odáig, mert amint kijöttem a pontomról, senkit nem láttam, még a távolban sem, így a kettes pontig egyedül kaptattam felfele egy hegyre. A kettes ponton aztán utolért egy cseh és egy szlovák futó, de elég keveset bírtam velük, amint kiderült a célban, a 2. és 3. helyen váltottak. A pálya 2. felét aztán Weiler Vincével futottam, onnantól végig ugyanaz volt a pályánk. Érdekes, hogy a csehek egyik kategóriában sem farstázták meg a kiskört, ami a kastély alatti meredek oldalban volt, így a kiskör végén a befutópontra még kellett mászni legalább 50 m szintet.
Ezen a napon is szép eredmények születtek. A csehek minden kategóriában megszerezték az első 2 helyet, így a többi országnak az ez utáni helyek maradtak. A H16-os és a D18-as első csapatunk harmadik helyezést ért el, első hatba pedig a két D16-os (4. és 5.), a H16-os második csapat (4.), és a két H18-as csapat (4. és 5.) fért be. A nemzetek kupájában a kaszáló csehek mögött a második helyen végeztünk, ami nagyon szép eredmény.
Fáradtan, de élményekkel tele érkeztünk vissza vasárnap este Magyarországra.